A város nevének eredetére két magyarázat is létezik, az egyik szerint a német Bär (medve) szóból ered, a középfelnémetben gyakran használt -lin kicsinyítő képzővel, Bär-lin, azaz medvécske, amit alátámasztani látszik, hogy a medve több mint 700 éve a város jelképe, és címere állata. A másik magyarázat szerint a kihalt elbai szláv nyelvben szereplő „brl” (mocsár) szótőből ered. Ezt az elméletet azt támasztja alá, hogy Berlin mocsaras területen feküdt (és fekszik ma is). Az első települések nyomai kr.e. 3000-ből származnak, több évszázadon keresztül a lausitzi kultúra telepesei, később felváltva hol szláv, hol germán törzsek lakták. 930-ban I. Henrik német király beveszi a szlávok Spandaui erődjét és újat épít a helyére. Berlinnek nincs alapító oklevele. Először 1237-ben Cölln (berlin része), majd 1244-ben Berlin neve szerepel oklevélben. 1307-ben egyesül Berlin és Cölln, majd 1342-ben közös városház épül. A második brandenburgi választófejedelem II. Frigyes Berlint mindenkori rezidenciájává nevezi ki. A harmincéves háborút (1618-1648) a város és a környező falvak súlyosan megsínylették. 12 ezren menekültek el. A háború után Frigyes Vilmos nagy számban fogadta be a francia hugenotta, cseh protestáns és zsidó telepeseket. A háborúból tanulva 1683-ra új városfal készül. III. Frigyest 1701-ben porosz királlyá koronázzák, 1709-ben a városfalon belül és kívül lévő részeket Berlin néven egyesíti. A város növekedése miatt 1735-ben a régi városfalat lerombolták és kintebb új építésébe kezdtek, ebből a vámfalból és a hozzá tartozó 17 vámkapuból ma már csak a Brandenburgi kapu létezik. II. nagy Frigyes uralkodása alatt jelentős építkezések kezdődtek, Operaház, Humboldt-egyetem, Szt. Hedvig katedrális, királyi könyvtár, Tiergarten, kaszárnyák stb. 1755-ben már 100 ezer lakosú város. 1757-ben a hétéves háborúban a Hadik András vezette huszárok megsarcolták a várost. 1806-ban Napóleon megszállta a várost egészen 1813-ig. Napóleon után a város polgári és tudományos fejlődésnek indult. Újabb jelenős középületek épültek Koncertház, régi múzeum, Friedrichwerschei templom. 1841-ben újabb területeket csatoltak Berlinhez. 1855-ben már 440 ezer lakosú város. 1861-ben újabb területeket csatolnak a városhoz, ezzel a város lakossága már 523 ezer fő. 1862-ben James Hobrecht építész a városban városrendezési és építési tervet, valamint előírásokat dolgozott ki az össze-vissza építkezések megszüntetése érdekében. 1871-től Berlin a Német Császárság fővárosa volt. Az I. világháború Németországgal együtt Berlint is katasztrofális helyzetbe hozta. 1918-ban II. Vilmos lemond. Kikiáltják a Weimari Köztársaságot. 1920-ban újabb területek hozzácsatolásával létrehozzák Nagy-Berlint, melynek lakossága 2,7 millió fő. 1933-ban Hitler kerül hatalomra. És ismeretlen tettesek felgyújtották a Reichstagot. Hitlernek Albert Speer segítségével gigantikus tervei voltak Berlinnel, de ezt a II. világháború megakadályozta. A háború súlyos pusztítást végzett a városon. Az első bombatámadás 1940. augusztus 25-én érte. 1945. április 16-án kezdődött meg a vörös hadsereg offenzívája Berlin ellen. Április 30-án Hitler öngyilkos lesz, május 8-án a szovjet csapatok elfoglalják a várost. A háború után mint az országot Berlint is a szövetségesek négy szektorra osztották (DNY – amerikai, NY – nagy-brit, ÉNY – francia, K – szovjet). 1948-ban a szovjetek blokád alá veszik a nyugati szektort, hónapokig nyugat-Berlint csak légi hídon tudják a szövetségesek ellátni.. 1949-ben létrejött az NSZK és az NDK. A szovjetek a keleti szektor integrálják az újonnan létrejött kelet-német államba. 1961-ben elkezdik építeni a berlini falat, a nyugatra menekülni próbáló kelet-németek megakadályozására. 1989-ben leomlott a fal, 1990. október 3-án a két német állam és ezzel Berlin újra egyesült. 1999-ben a parlament Bonnból Berlinbe költözik. 2001-ben elkészül az új kancellária.

*KIEJTÉSI SZÓTÁR:
  Bär= Bér
  Reichstag= Reihsztág
  Weimar= Veimár
  Friedrichwersche= Frídrihverse

Forrás: utazgato.hu