Az Unter den Lindenen, a Bebelplatzon a Régi Könyvtárral szemben áll, Berlin első színháza. Elsőként készült el a Forum Fridericianum építésekor, 1741-43., Georg Wenzeslaus von Knobelsdorff nevéhez fűződően, aki udvari dalszínház helyett emelte közhasznú épületnek, a palota együtteséből kiemelve. Németország első különálló és Európa legnagyobb operaháza volt. Az épület porosz klasszicista stílusát a klasszikus angol építészet befolyásolta; főbejárata (ami a Humboldt Egyetemmel néz szembe) korinthoszi oszlopsorral és frízzel vált ünnepélyessé. Az oszlopok között Szophoklész, Arisztophanész, Menander és Euripidész szobrai, Ernst Rietschel alkotásai láthatók. Az első előadás 1742-ben volt; kizárólag divatos olasz zeneművek és énekesek szerepelhettek.
Ez az épület is sok viszontagságon ment keresztül. 1843-ban szinte teljesen leégett, és Carl Ferdinand Langhans jóvoltából épült újjá. A következő években több átalakítás is következett, melyek feloldották az épület erős arányait. A II. Világháború alatt kétszer is romba dőlt: először 1941-ben bombázták le, de fennállásának 200. évfordulója azonnali újjáépítésre ösztönzött; majd az 1945-ös bombatalálat után csak 1952-55. sikerült újjáépíteni az eredeti knobelsdorffi formában, Richard Paulik vezetésével. Wagner A nürnbergi mesterdalnokok c. művével nyitotta meg újra kapuit. 1983-86. aztán ismét restaurálták. Sok híres művész alkotott itt: ide fűződik pl. Schinkel híres színpadképe A varázsfuvolához, és itt dirigált Richard Strauss; de mai híres művészek is összegyűlnek itt, hogy nagyszabású repertoárjukat összeállítsák.
Az első emeleti Apolló-terem aranyozott korinthoszi oszlopsorával, velencei csilláraival és intarziás márványpadlójával a világ egyik legszebb színházi társalgója.

forrás:nyaralas-utazas.info