A kelet-közép-európai országok - köztük Magyarország - 20 évvel ezelőtt tanúsított bátorsága nélkül a német egység nem valósulhatott volna meg - írta Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter budapesti látogatásához időzített, keddi tudósításában a Süddeutsche Zeitung. A Frankfurter Rundschau pedig Balázs Péter külügyminiszterrel közölt interjút. A Süddeutsche Zeitung hangsúlyozta: a német kormány ki akarja fejezni háláját azért, hogy a szóban forgó országok 1989-ben elindították azt a történelmi forradalmat, amely elvezetett a berlini fal leomlásához. Ezt a célt szolgálja Steinmeier budapesti vizitje is - írta a liberális napilap, utalva arra: a két évtizeddel ezelőtti drámai hónapok gyökeresen megváltoztatták a kontinens arculatát, s ehhez Magyarország történelmi hozzájárulást nyújtott. Az újság részletesen beszámolt az osztrák-magyar határzár lebontásának megkezdéséről, a vasfüggöny - a két ország akkori külügyminisztere, Horn Gyula és Alois Mock által történt - szimbolikus átvágásáról, majd az augusztus 19-i páneurópai piknikről, amelyet - mint írta - a Habsburg Ottó által vezetett páneurópai mozgalom a magyar reformkommunisták jóváhagyásával szervezett. Majd beszámolt a szeptember 10-i "hivatalos" határnyitásról, amelyet követően az egykori NDK állampolgárainak tízezrei menekültek Magyarországon és Ausztrián át Nyugatra. Balázs Péter magyar külügyminiszter a vasfüggöny 20 évvel ezelőtt történt megszüntetésével kapcsolatban a Frankfurter Rundschaunak nyilatkozva kifejtette: az akkori magyar vezetés teljes mértékben tudatában volt lépésének horderejével. A liberális lapnak adott interjúban a külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy már 1956 is egyfajta "modernizálási harc" volt a nyugati és a szovjet modell között. 1989-ben az ország vezetése egyértelműen a nyugati modell mellett döntött. Ez pedig szükségszerűen együtt járt a hatalom átadásával - fogalmazott Balázs Péter, emlékeztetve arra, hogy az akkori magyar miniszterelnök, Németh Miklós a döntést a "becsület és a hatalom közötti" választásnak nevezte. Az interjúban - egy, a Magyarország és szomszédai között később fellángolt konfliktusokra vonatkozó kérdésre válaszolva - Balázs Péter utalt arra, hogy az egykori keleti blokk összeomlása után a térség országai számára az első érzés a barátság volt. Egyfajta mély rokonszenv a romániai forradalom iránt, s öröm afölött, hogy az akkori Csehszlovákia is szabad, nem csupán Lengyelország és Magyarország, azaz a változások éllovasai. A feszültségek csak később keletkeztek, amikor egyes pártok Magyarországon és a szomszédos országokban - a véleményszabadság leple alatt - ismét a nacionalista kártyát játszották ki. "Mindez tovább mélyült, s manapság fasiszta egyenruhákat és zászlókat látunk, s az antiszemitizmus mindennapossá vált" - jelentette ki a magyar külügyminiszter. A történelmi megbékélésre utalva Balázs Péter a német politikai pártokat arra bátorította: magyarországi partnerpártjaiknak magyarázzák el, hogy Németország miként tudott például megszabadulni történelmének kísérteteitől. "Ez a fordulópont Magyarországon még nem következett be" - jelentette ki a lapnak a magyar külügyminiszter.

Forrás: metropol.hu