ALKOTMÁNY, ÁLLAMFORMA
Németország szövetségi köztársaság, politikai rendszerének alapja az 1949-es (bonni) német alkotmány (Grundgesetz, tulajdonképpen Alaptörvény). A kormányfő a parlament tagjai által választott kancellár.

TÖRVÉNYHOZÁS, VÉGREHAJTÁS, IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
A német parlament alsóházának, a Bundestag-nak (Szövetségi Gyűlés) a tagjait négyévente közvetlenül választják, az egyéni választókerületi és a listás választás kombinációjával. A 16 szövetségi állam képviselői a felsőházban, a Bundesrat-ban (Szövetségi Tanács) foglalnak helyet, amelynek komoly befolyása van a törvényhozás folyamatába. Az államfő az elnök, szerepe reprezentatív funkciókra korlátozódik. Az igazságszolgáltatás szervei a bíróságok, az alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht) pedig ellenőrző szerepet tölt be, az alkotmányellenesnek ítélt rendeleteket, törvényeket megsemmisítheti.

KÖZIGAZGATÁSI FELOSZTÁS
Németország tizenhat szövetségi tartományra (Land, tulajdonképpen ország) tagolódik, melyek közül három (Berlin, Hamburg és Bréma) városállam, bár az utóbbi tulajdonképpen két városból áll. tartományok több mint 400 önkormányzattal rendelkező járásra (Kreis) oszlanak, melyek egy része csak 1-1 várost foglal magába. A közigazgatás legalsó szintjét mintegy 12 ezer község (Gemeinde) alkotja.

POLITIKAI PÁRTOK - Pártok a Bundestagban
A német szövetségi parlamentbe, a Bundestagba a 2005-ös választásokon öt párt jutott. A kisebb pártok együttvéve a szavazatok mindössze 2,7%-át szerezték meg. A Bundestag pártjai a megszerzett szavazatok arányával és az elnyert képviselői helyekkel. A számok sorrendje: szavazati arány a választókerületekben, szavazati arány a pártlistán, elnyert mandátumok.

• CDU/CSU (40,8%, 35,2%, 226; CDU: 32,6%, 27,8%, 180, CSU: 8,2%, 7,4%, 46)
• SPD (38,4%, 34,2%, 222)
• FDP (4,7%, 9,8%, 61)
• Baloldali Párt (8,0%, 8,7%, 54)
• Szövetség '90/Zöldek (5,4%, 8,1%, 51)

Forrás: wikipedia.org