Az Amerikai Egyesült Államok és Japán után Németországé a Föld harmadik legerősebb gazdasága, az ország belső piacára azonban jelentős teherként nehezedik a magas szociális juttatások rendszere. A munkanélküliség a szociális rendszer merevsége miatt hosszú távú problémává vált, a családtámogatási politika hiányosságai miatt az aktív kereső népesség egyre nehezebben képes a társadalombiztosítási rendszert eltartani. A négy ún. új szövetségi állam (a volt Kelet-Németország) integrációja, gazdasági talpraállítása, a megfelelő infrastruktúra helyreállítása, a környezetvédelem feltételeinek korszerűsítése, a nyugdíjrendszer egységesítése stb. igen költséges, hosszú távú feladat Németország számára. A közös európai pénz, az euró (német szlengben: teuro) bevezetése és az Európai Unió keleti bővítése a várakozások szerint nagy változásokat hoz a német gazdaságban a 21. században. Az Európai Unió népességének mintegy 1/6-át tömörítő Németország adja az Európai Unió termelésének közel 1/3 részét. Sokoldalú iparából a gépgyártás, a vegyipar és az elektrotechnika-elektronika emelkedik ki. Németország vegyipari nagyhatalom. A világ nagy vegyipari csoportulásainak sorában az első három helyet német cégek foglalják el. A német gazdaság vezető ága a gépipar. Tengerjáró hajókat, szerszámgépeket, ipari felszereléseket (tengeri fúróberendezéseket is), gépjárműveket gyárt. Európa legnagyobb termelője és exportálója az elektronikai berendezéseknek. A BASF (vegyipar), a Volkswagen (gépkocsi), a Zeiss (optika) es meg sok cége az egész világon ismert.

Forrás: wikipedia.org