OKTATÁSI RENDSZER: 
Németország jó helyen áll a világranglistán az oktatás, a technológiai fejlesztés és a gazdasági teljesítmény terén. A német iskolák a magyar iskolákkal szemben rosszabban teljesítettek a Pisa-vizsgálaton. A II. világháború után az egyetemisták száma több mint háromszorosára nőtt, az ország kereskedelmi és műszaki iskolái a világ legjobbjai között vannak. Ennek ellenére több európai országban nagyobb az egyetemisták aránya. A német iskolarendszer a következőképpen alakul. A gyerekek először óvodába járhatnak, de ez szabadon választható, utána következik 4 év általános iskola. Ezután 3 lehetőségük van. Vagy gimnáziumba járnak 12. osztályos korukig, vagy a magyar szakközépiskolának megfelelő ún. reáliskolába 10. osztályos korukig , vagy pedig a magyar általános iskolával megegyező ún. Hauptschuléba, amely azonban 9 osztályos. Amennyiben gimnáziumba jártak, akkor érettségi után vagy egyetemre, ill. a magyar főiskolának megfelelő főiskolára mennek, vagy szakfőiskolára. A reáliskolában tanulók szakgimnáziumba vagy szakfelsőiskolába mehetnek tovább. Ha valaki a magyar általános iskolának megfelelő Hauptschuléba járt, akkor onnan egy úgynevezett tanuló- és állásiskolába mehet. Aki pedig szakgimnáziumot végzett, szakfőiskolán tanulhat tovább. 2007-ben az ENSZ kritizálta a német iskolarendszert, miszerint túl hamar válogatják szét a gyermekeket, s a külföldi származású diákoknak kisebb esélyük van bekerülni a gimnáziumba, mint a német származású gyerekeknek, valamint hogy túl keveset költ a német állam az iskolákra (például kb. 30-31 diák tanul átlagosan egy osztályban).

TUDOMÁNY

• Jeles német tudósok: Werner Heisenberg, Einstein,Georg Simon Ohm Born és Planck. Az első működőképes, elektromechanikus, programvezérelt számítógépet Konrad Zuse építette 1941-ben (ld. Z3 számítógép).
• 1901 és 2008 között 79 német természettudóst tüntettek ki Nobel-díjjal, közülük 29-en kémiai, 28-an fizikai, 22-en pedig orvosi és fiziológiai Nobel-díjat kaptak. A kémiai Nobel-díjas német tudósok egyike Zsigmondy Richárd, a fizikai Nobel-díjasok egyike pedig Lénárd Fülöp, akiket a magyar Nobel-díjasok között is számon tartunk.

KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK
könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei
Napjaink Németországában virágzik a kulturális élet, mely specializálódott: a régi-új főváros, Berlin a szabados, míg München visszafogottabb művészetéről híres. Düsseldorf a divat fővárosa, Regensburg a katolikus egyházzenéé stb. Németország operaházairól világszerte ismert.

KULTURÁLIS VILÁGÖRÖKSÉG
A világ kulturális örökségének része az UNESCO szerint:

• Aacheni dóm - Nagy Károly építtette
• Speyeri dóm - román stílusú katedrális
• Würzburgi érseki palota - barokk kastély
• Wieskirche - rokokó zarándoktemplom Bajorországban
• A brühli Augustusburg és Falkenlust kastélyok
• A hildesheimi Szent-Mária katedrális és a Szent Mihály-templom
• Trier római kori műemlékei, a Szent Péter-dóm és a Miasszonyunk-templom
• Lübeck Hanza-város
• A római limes
• Potsdam és Berlin palotái és parkjai
• Lorschi bencés apátság
• Rammelsbergi bánya és Goslar óvárosa
• Bamberg város
• Maulbronni kolostoregyütes
• Quedlinburg
• Völklingeni vasmű
• Messel, ősrégészeti lelőhely
• Bauhaus stílusú épületek Weimarban és Dessauban
• Kölni dóm
• Luther-emlékhelyek – szülőház Eislebenben és az emlékház Wittenbergben
• A klasszikus Weimar
• Wartburg vára
• Berlini Múzeum-sziget
• Dessau-wörlitzi kertbirodalom
• Reichenau - kolostorsziget a Bodeni-tóban
• Zollverein Szénbánya és kapcsolódó létesítmények Essenben
• Stralsund és Wismar óvárosa
• A Rajna-völgy felső szakasza
• Városháza és a Roland-oszlop Bréma főterén
• Muskaui park a Neisse folyó mindkét oldalán, Lengyelországgal közös
• Regensburg óvárosa a Stadtamhoffal
• Berlin modern stílusú lakótelepei

MŰVÉSZET
A német területeket gyakran „a költők és gondolkodók földje”-ként (das Land der Dichter und Denker) emlegetik. A világ kulturális örökségéhez a német nép jelentős mértékben hozzájárult. A német nyelv (és nyelvjárásai) jelentette az érintkezési nyelvet (lingua franca) Közép-, Kelet- és Észak-Európában, és ma is a legnépszerűbb idegen nyelvek egyike.

ÉPÍTÉSZET: A leghíresebb német építészek: Dankmar Adler, Egon Eiermann, Walter Gropius, Helmut Jahn, Wassili Luckhardt, Ludwig Mies van der Rohe, Herman von Muthesius, Christoph Mäckler, Johann Neumann, Frei Otto, Nikolaus Pevsner, Hans Poelzig, Hans Scharoun, Karl Schinkel, Alex Schultes, Otto Steidle, Bruno Taut, Heinrich Tessenow, Konrad Wachsmann, valamint Albert Speer.

KÉPZŐMŰVÉSZETEK: A képzőművészet terén említést érdemel többek közt Albrecht Dürer reneszánsz, Max Ernst szürrealista, Franz Marc expresszionista, Joseph Beuys konceptuális, vagy Georg Baselitz neoexpresszionista művész.

IRODALOM: Német költők, írók: Goethe, Schiller és Heine; írók: Thomas Mann, Hesse és Grass. A filozófia képviselői: Kant, Hegel, Marx és Nietzsche. Teológus: Luther. Lásd még: Német irodalom, Német költők, írók listája

FILMMŰVÉSZET, ZENE: A németek között számos híres zeneszerző akad, mint Beethoven, Bach, Brahms, Schumann és Wagner. A német kultúrában kiemelkedő szerepe volt Mozartnak, Kafkának és Kopernikusznak is. éhány jelentősebb popzenész, együttes: Nena, Modern Talking, Herbert Grönemeyer, Die Prinzen, Scooter Echt Néhány jelentősebb rockzenei formáció: Tokio Hotel, Die Toten Hosen, Die Ärzte, Scorpions, Rammstein, Cinema Bizarre.

SPORTÉLET
A sport lényeges része Németország életének. 27 millió német tagja valamely sportegyesületnek, és további 12 millió űz egyéni sportot.^[2] A labdarúgás a legnépszerűbb sportág. Több mint 6.3 millió aktív taggal a Német Labdarúgó-szövetség (Deutscher Fußball-Bund) a legnagyobb sportszervezet a világon ebben a válfajban.^[2] A Bundesliga a világ második legnagyobb átlagnézőszámmal rendelkező hivatásos sportbajnoksága. A német labdarúgó-válogatott megnyerte az 1954-es, az 1974-es és az 1990-es labdarúgó-világbajnokságot, valamint az 1972-es, az 1980-as és az 1996-os labdarúgó Európa-bajnokságot is. A legsikeresebb és leghíresebb labdarúgók közé tartozik Franz Beckenbauer, Gerd Müller, Jürgen Klinsmann, Lothar Matthäus és Oliver Kahn. A férfiak mellett a német női labdarúgó-válogatott is a világ élcsapatai közé tartozik. Kétszer (2003, 2007) nyerték meg a női labdarúgó-világbajnokságot. A női világbajnokságok történetében Birgit Prinz a legeredményesebb játékos, ő négy vb-n vett részt, és ezeken 14 találatig jutott. A következő női világbajnokság házigazdája Németország lesz. Az ország eddig már négy nagy labdarúgó tornának adott otthont: az 1974-es labdarúgó-világbajnokságnak (Nyugat-Németországként), az 1988-as Európa-bajnokságnak (Nyugat-Németországként), a 2005-ös Konföderációs Kupának és a 2006-os labdarúgó-világbajnokságnak. Egyéb népszerű sportágak az országban a kézilabda, a röplabda, a kosárlabda, a jégkorong és a tenisz.  Férfi kézilabda-világbajnokságnak ötször volt a rendezője (1938 – Németország, 1958 – NDK, 1961 – NSZK, 1974 – NDK, 1982 – NSZK, 2007 – Németország), és háromszor nyert Németország néven, valamint ugyancsak három világbajnoki címet gyűjtött be NDK-ként. Női vb otthonául kétszer szolgált (1965 – NSZK, 1997 – Németország), nyernie NDK néven háromszor, Németországként egyszer sikerült. Németország a világ egyik vezető országa a motorsportokat tekintve. Futamgyőztes autói, csapatai és versenyzői vannak a németeknek. A történelem legsikeresebb Formula–1-es versenyzője Michael Schumacher, aki felállította a legkiemelkedőbb motorsport-rekordot azzal, hogy a pályafutása alatt több Formula–1-es világbajnokságot és futamgyőzelmet szerzett, mint bárki más a Formula–1 1950-es létrehozása óta. A legjobban kereső sportolók közé tartozik, és ezáltal milliárdossá vált.^[3] A BMW és a Mercedes a motorsport vezető csapatai közé tartozik. A Porsche 16 alkalommal nyerte meg a tekintélyes Le Mans-i 24 órás autóversenyt, amit minden évben megtartanak Franciaországban. A Deutsche Tourenwagen Masters Németország népszerű versenysorozata. A német sportolók az Olimpiai játékok történetének legsikeresebb versenyzői közé tartoznak, amivel az Olimpia összetett éremtáblázatának a harmadik helyét foglalják el, ahol összevonva szerepel Kelet- és Nyugat-Németország éremeredményei. a 2004. évi nyári olimpiai játékokon Németország a hatodik helyen zárta az összesített éremtáblázatot,^[4] míg a 2006. évi téli olimpiai játékokon az első helyen végeztek.^[5] Németország kétszer volt a házigazdája a Nyári Olimpiai játékoknak, 1936-ban Berlin, 1972-ben pedig München volt a rendező. A Téli Olimpiát egyszer rendezték meg, 1936-ban.

GASZTRONÓMIA
A tipikus német konyha virsli- és kolbászfélékben változatos és csípős ízvilágú, a húsételeket általában szósszal eszik. Kedvelik az ún. "Eintopfgerichte" (egytál-) ételeket. Ezenkívül kedveltek még a különböző tésztaételek is, mint például a nokedli, a nudlifélék és gombócok. A német konyhában rengeteg süteményféle van, például gyümölcstorta és túróslepény.

Tipikus német specialitások:

• az összes halféle
• disznócsülök
• vadhúsok
• fehérvirsli édes szósszal
• rákleves
• „Hefeklöße”
• sós sültoldalas savanyúkáposztával

Forrás: wikipedia.org