Utcai zenéléssel, szélvédőmosással vagy koldulással akartak Berlinben pénzt keresni. Jó egy hónap elteltével fejenként 250 eurós "hazautazási hozzájárulással" a zsebükben távozhattak azok a romániai romák, akik sorsa heves politikai vitát kavart a 3,4 millió lakosú német fővárosban.

A közel száztíz fős klán Románia egyik legszegényebb vidékéről, Havasalföld déli részéről érkezett Németországba. Berlinben egyébként megszokott jelenség, hogy nyaranta "szezonmunkára" kelet-európai romák jönnek, a Caritas segélyszervezet külön lakókocsitábort tart fenn részükre. A Rosiori de Vedéből származó csapat azonban az egyik berlini parkban ütött tanyát. A rendőrök pár napig tolerálták a vadkempingezést, aztán "kiszorították" őket a Görlitzer parkból. A romák hirtelen támogatókra találtak, kreuzbergi baloldali csoportok karolták fel, s egy foglalt házban szállásolták el őket.
A kerületi önkormányzat nem nézte jó szemmel az akciót, a romák által belakott épületrészt óvodának szánják, s nemrég újították fel. Közben a radikális baloldali csoportok szokásukhoz híven ideológiai-politikai témává tették pártfogoltjaik helyzetét. Követelték, hogy a tartományi jogú német fővárost irányító szenátus adjon politikai menedékjogot (sic!) a turistaként érkezett romániai cigányoknak. Arra hivatkoztak, a romákat mindenütt kirekesztik, a legszegényebb és kiszolgáltatottabb társadalmi rétegként - főleg a gazdaságilag nehéz időkben - könnyen bűnbaknak kiáltják ki őket.
Maguk a cigányok nem igazán szólaltak meg, az eseményekkel úszva követték szószólóikat, akiknek sugallatára egy kreuzbergi katolikus templomot foglaltak el. A St. Marien-Liebfrauen-Kirche plébánosát alaposan meglepték a bevonuló romák, a konfliktust igyekezett békésen rendezni. Ez sikerült is, a szociáldemokraták és a Balpárt által irányított berlini "Vörös Tanácsháza" végül egy menekültszállást jelölt ki. A románok közül többen oda már nem mentek el. Állítólag attól féltek, hogy rájuk fogják gyújtani az épületet, ahogy azt Olaszországban a felháborodott tömeg megtette egy romatábor lakóival.
A városvezetés végül eldöntötte: pénzzel próbálja távozásra ösztönözni a népes klánt. Kétszázötven eurót kaptak azok, akik aláírták a nyilatkozatot, hogy önként hagyják el Berlint. A szenátus szóvivője szerint a megállapodást megszegőktől visszakövetelhetik a pénzt, arra azonban nem tudott válaszolni, hogy ez a gyakorlatban miként működne. Repülőre egyik roma sem szállt, de több rendőrjárőr látta a klán egy részét délre, Nürnberg felé tartani.
A Der Tagesspiegel az ügyet úgy kommentálta: sokak szemében a romák kétség kívül "pimasznak" tűnnek, de EU-polgárokként jogukban áll szabadon utazni. Arról nem is beszélve, hogy ugyanolyan emberek, mint azok a német kábítószeresek és más súlyos szociális esetek, akiket Berlin közpénzekből tart el. Ennyi "pimaszságot" egy önmagát a világra nyitottnak tartó metropolisnak el kell viselnie - vélte az ultraliberális berlini lap. (Szerintünk meg egy magát valamire tartó európai város a narkósokat éppúgy nem tűri meg, mint a közparkokat tönkre tevő bevándorló hordákat. - Barikád)

forrás:barikad.hu