A német diplomácia a nemzetközi jog alapján elítéli a teheráni eseményeket. Gernot Erler (SPD) szerint a nyugat számára más alternatíva nem is létezhet. Ugyanakkor támogatnák a konfliktus tárgyalásos rendezését is.

Angela Merkel június 26-án, a Barack Obamával közösen tartott sajtótájékoztatón elmarasztalóan nyilatkozott a teheráni események kapcsán, s a G8-ak találkozóján Sarkozy francia elnökkel közösen hasonló hangnemben követelték az erőszakos retorziók beszüntetését és a szavazatok újraszámlálását.
Gernot Erler (SPD) a WDR-nek adott interjúban fejtette ki a külügyminisztérium álláspontját, mely három fő érven alapszik. Berlin kifogásolta az emberi- és polgári jogok betartásának hiányát, ezzel összhangban a szavazatok újraszámolását, illetve a nemzetközi és hazai média munkájának biztosítását követelte. Ezen álláspont alapját a nemzetközi jog szabályai képezik, melyek Iránra ugyanúgy vonatkoznak, mint a nemzetközi közösség bármely tagjára. A német külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier is elfogadhatatlannak tartja az eseményeket.
Berlin ugyanakkor egyetért azzal az orosz véleménnyel, mely a konfliktus tárgyalásos rendezését javasolja. Míg az orosz küldöttség retorikájában a belpolitikai élet szuverenitását védi, s motivációja inkább stratégiai jellegű, semmint emberi jogi, a német kormány Irán demokráciáját, s a további izoláció fokozódását félti. Utóbbi a konfliktus békés rendezésének kulcsa is egyben. Moszkva inkább a meglévő amerikaellenes kormányt preferálná, mely csökkentené Washington befolyását a térségben. 
Bár úgy tűnik, hogy Ahmadinezsád célja ettől eltérőek, az elnök provokatív nyilatkozataival tovább rontott az ország nemzetközi megítélésén. A fenyegetés, hogy több országgal - köztük Németországgal is - megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat, szintén ezt igazolják, hiszen így egyértelműen nehezebb lesz Teheránt tárgyalóasztalhoz ültetni. A nemzetközi beavatkozás vádját Erlel abszurdnak tartja, mondván, hogy egy százezres spontán tüntetés mögött semmilyen nemzetközi érdek nem állhat.Az ellenzéki Muszavi túlzott támogatása sem hozhat a nyugati országok számára sikert. Ezt ugyanis Ahmadinezsád mint külföldi (főleg amerikai) beavatkozást állítja be. Ezen túl az iráni lakosság szimpátiáját is kockáztatják - hiába nem támogatja a fennáló rezsimet - , a félelem erős, hogy az ország az amerikai vagy az európai érdekek bábjává válik. Mindenesetre az EU tagországok diplomáciai küldöttségének visszahívása után a helyzet tárgyalásos megoldásának lehetősége tovább veszített esélyéből.A német külpolitika jelenlegi álláspontja összességében belesimul abba a nemzetközi szerepbe, melyet Németország kíván képviselni. Habár ebben a kérdésben támogatja Moszkva javaslatát, a grúziai események kapcsán ugyanúgy kérdőre vonta az Orosz Föderációt az emberi jogok megsértése kapcsán, mint most Iránt. Oroszországgal kapcsolatban Berlin kétoldalú diplomáciát folytat: a gazdasági partnerség mellett jelentős lépéseket tesz a demokrácia fejlődéséért, mind politikai, mind kulturális szinten.  Ez utóbbi elősegítéséért még akár a kritikus hangnemet is képes felvállalni. 

forrás:kitekinto.hu