A második világháború után a magyar-német kapcsolatokra is negatívan hatott a hidegháború. Már a diplomáciai viszony létesítése is bonyodalmak között történt. Németországot és Berlint a győztes nagyhatalmak négy megszállási övezetre osztották. Az amerikai és angol megszállási övezet 1947. január elsején egyesült, majd csatlakozott hozzá a francia régió is, és így 1949. szeptember 7-én megalakult a Német Szövetségi Köztársaság. A szovjet megszállási övezetben egy hónappal később kikiáltották a Német Demokratikus Köztársaságot, Berlint nevezve meg fővárosként. Az úgymond szocialista országok sorra ismerték el az NDK kormányát, így 1949-ben hazánk is diplomáciai kapcsolatokat létesített vele. Az NDK fennállásának negyven esztendeje alatt Magyarország a "testvériség" alapján tartotta fenn a kapcsolatokat, ami azt jelentette, hogy az egyeztetett külpolitika mellett egyik fél sem engedett beleszólást belügyeibe. A "szocialista" Magyarország hajlandó lett volna diplomáciai kapcsolatra lépni Bonn-nal is, de érdekes módon ezt éppen az NSZK politikája akadályozta meg hosszú ideig. Az NSZK ugyanis elfogadta és hivatalos politikai rangra emelte 1951-ben Walter Hallstein külügyi államtitkár doktrínáját. Ennek értelmében az NSZK kormánya, amely magát tekintette a német nép egyedüli képviselőjének, nem lép diplomáciai kapcsolatra azokkal az államokkal, amelyek elismerik az NDK-t. Ha előzőleg Bonn-nal létesítettek hivatalos államközi viszonyt, akkor ezt az NSZK automatikusan megszakítja, ha az illető állam nagykövetséget nyit az NDK fővárosában. Az 1970-es évek elejéig gyakorlatilag az az ellentmondásos állapot létezett, hogy miközben Magyarország legnagyobb nyugati kereskedelmi partnere az NSZK volt, addig a két állam hivatalosan nem ismerte el egymást. Magyarország Kölnben kereskedelmi képviseletet tartott fönn, amely később konzuli jogosítványokat is kapott. Ráadásul az NSZK a NATO-nak és a Közös Piacnak, míg az NDK - hazánkkal együtt - a Varsói Szerződésnek és a KGST-nek volt a tagja. Ezek a tények Bonnt és Budapestet ideológiailag, katonailag és bizonyos értelemben gazdaságilag is szembeállították egymással. A Hallstein-doktrína csorbát szenvedett, amikor több, harmadik világbeli ország, például Kambodzsa, Irak, Szíria, Szudán amellett, hogy teljes körű diplomáciai kapcsolatuk volt az NSZK-val, ugyanilyet létesített az NDK-val is. A feszültség végül 1973-ban oldódott meg, amikor mindkét német államot felvették az ENSZ-be. Ez lehetőséget teremtett Budapest és Bonn számára, hogy kölcsönösen nagykövetséget nyissanak. Hazánk az NDK-val nemcsak a Varsói Szerződésben és a KGST-ben, de a kétoldalú kapcsolatok terén is szorosra fűzte viszonyát. Így 1977 márciusában huszonöt éves időtartamra aláírták az új magyar-NDK barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. A megállapodás azonban nem bírta ki az idők próbáját. Budapest ugyanis 1989. szeptember 11-én egyoldalú döntéssel megnyitotta a nyugati magyar határt a hazánkban tartózkodó és az NDK-ba visszatérni nem kívánó németek előtt. Ezzel gyakorlatilag megadta az utolsó lökést ahhoz, hogy ledőljön a berlini fal, és a két Németország egyesüljön. Nem véletlen, hogy Antall József magyar miniszterelnök első hivatalos látogatását Bonnba tette. Horn Gyulának, az 1994-es választások után az első hivatalos külföldi útja ugyancsak Németországba vezetett. Orbán Viktor 1998-ban, közvetlenül a parlamenti választások előtt - mint a miniszterelnöki poszt várományosa - utazott a német fővárosba. A diplomáciai kapcsolatok szorosabbra fűzését jelzi, hogy Németország Pécsett (ez a külképviselet néhány évi működés után bezárta kapuit), Magyarország pedig Münchenben és Stuttgartban nyitott főkonzulátust. A magyar nagykövetség Bonnból azután költözött át, hogy ismét Berlin lett az újraegyesített Németország központja. A két állam bensőséges viszonyát jelzi, hogy 1991-ben aláírták a tíz évre szóló magyar-német barátsági, együttműködési és partneri viszonyról szóló szerződést. Jelenleg a két ország között a NATO-tagságból adódóan szövetségesi viszony van, és valószínű, hogy hazánk uniós tagsága után a meglévő kötelékek még szorosabbak lesznek. Talán jellemző a két ország kapcsolatrendszerére, hogy Orbán Viktor kormányfő éppen a napokban jelentette be, hogy jövőre Magyarországon megnyílik a német nyelvű egyetem.

Forrás: hetivalasz.hu