AZ IGÉK SZÓTÁRI ALAKJA:
"A szótárak a német igének általában három alakját, úgymint: főnévi igenév (Infitiv), elbeszélő múlt (Präteritum), összetett múlt (Perfekt) adják meg. Ez tehát az ún. német a "verbo", azaz azon igealakok összessége, amelyből az összes többi alak képezhető. A németben az igeragozás szempontjából három: gyenge, erős és vegyes ragozású igéket különböztetünk meg.
Gyenge igék: jagen, jagta, hat gejagt (vadászik
kaufen, kaufte, hat gekauft (vásárol)
Erős igék: fahren, fuhr, ist gefahren. (utazik)
lesen, las, hat gelesen (olvas)
Vegyes igék: bringen, brachte, hat gebracht (hoz)
kennen, kennte, hat gekannt (ismer)

A MÚLT IDŐK:
A német igének összesen három múlt ideje van: Präteritum (elbeszélő múlt), Perfekt (összetett múlt) és Plusquamperfekt (régmúlt). Ezek a magyar elnevezések persze inkább csak viszonylagosaknak tekinthetők, mivel egyes magyarországi német nyelvtanok a Präteritumot gyakran folyamatos múltnak vagy befejezett múltnak nevezik, míg a Plusquamperfektetet befejezett múlt, régmúlt vagy éppen multimúlt néven említik.
A Präteritumot főleg összefüggő, folyamatos elbeszélés során használjuk. Ez elsősorban az irott nyelv vagy az irodalmi művek kedvelt múlt ideje. A Perfekt gyakran használatos a köznyelvben, elsősorban olyan események megjelölésére, amelyek jelen állapotra is kihatással vannak. A Plusquamperfekt ugyanakkor egy múltban lezajló eseményt jelöl.

A PRÄTERITUM:
A Präteritumot olyan múlt idejű események elbeszélésére használják, ahol a cselekvés vagy a történés nincs kihatással a jelenre. A Präteritum nem utal a cselekvés vagy a történés befejezettségére, hanem csak tájékoztat róla, pusztán elbeszéli azt. 
A gyenge igék Präteritum alakjának képzése:
A gyenge igék tőhangzója a ragozás során nem változik meg, ahhoz -te végződés járul. Ez az igető és a személyrag közé illesztik:
hören (hallani) --> du hör + te + st 
Pirossal jelöltem az igetőt, fehérrel a Präteritum jelét és kékkel a személyragot.  (!!!) NINCS SZEMÉLYRAG AZ EGYES SZÁM ELSŐ ÉS HARMADIK SZEMÉLYÉBEN!
ich hörte (hallani)
du hörtest
er,sie,es hörte
wir hörten
ihr hörtet
sie/Sie hörten
Itt már pirossal nem az igető van jelölve, hanem hogy milyen 'ragot' kap.
A -t, -d tövű (a), valamint a mássalhangzót követő -n -s -m tövű gyenge igékhez a Präteritumban -ete végződés járul:
ich antwortete (válaszoltam), arbeitete (dolgoztam), er rechnete (számolta)

A PERFEKT:
A Perfektet főként akkor hasznájuk, ha a múlt idejű cselekvés vagy történés kihatással van a jelenre, ha annak eredménye a jelenben is érzékelhető. A Perfekt elsősorban a beszélt nyelv múlt ideje, gyakran előfordul tehát beszélgetésben, ill. párbeszédben.
ich habe gewartet - én vártam
du hast gewartet - te vártál
er,sie,es hat gewartet - ő várt
wir haben gewartet - mi vártunk
ihr habt gewartet - ti vártatok
sie/Sie haben gewartet - ők vártak
Az igék jelentős része a haben segédigével képezi Perfekt alakját. Ide tartozik minden tárgyas, visszaható ige, valamint a tartós állapotot kifejező igék, szakszóval duratívumok: sitzen (ülni), stehen (állni), liegen (feküdni), shlafen (aludni).
(!!!) Megjegyezendő az is, hogy a délnémet és osztrák köznyelvben a fenti igék  rendszerint sein segédigével képezik Perfekt alakjukat, tehát nem ich habe, hanem ich bin gegessen, gestanden, gelegen stb...
Fő irányadóként elfogadható az a megállapítás, hogy az állapotváltozást és a mozgást kifejező igék (pl. gehen - menni, kommen - jönni, fligen - repülni) a sein, míg más igék a haben segédigével képezik Perfekt alakjukat. A sein segédigével képezi a Perfektjét a bleiben (maradni) a werden (lenni, válni vmivé) és a sein létige is.

A PLUSQUAMPERFEKT:
Ha az egyik múltbeli esemény megelőzte a másikat, az előbb lezajlott esemény kifejezésére Plusquamperfektet használunk. Ez az igeidő tehát utal a két múltban történt esemény időbeli viszonyára is. Ezt az igeidőt főként összetett mondatokban használjuk, és igen gyakran a bevor (mielőtt), illetve a nachdem (miután) kötőszavak vezetik be.
Plusquamperfekt képzése:
Az igéknek ezt az alakját a haben, valamint a sein segédige Präteritum alakjából: hatte, war és a főige befejezett melléknévi igenevéből képezzük.
(!!!) Amennyiben a főige mellett valamilyen módbeli segédige (pl.: wüssen, wollen, sollen, dürfen) vagy a sehen, hören, helfen, lassen ige áll, akkor az ezekkel az igékkel alkotott Perfekt, illetve Plusquamperfekt szerkezetekben a főige befejezett melléknévi igeneve helyett a jelen idejű főnévi igenév áll. Ezt németül Ersatzinfinitivnek nevezik.

A JÖVŐ IDŐK:
A németben a hagyományos nyelvtani felfogás szerint két jövő időt különböztetünk meg.
A FUTUR I.
1. A Futur I. igeidőt jövő idejű esemény kifejezésére használjuk, alapjelentése is a jövő idejű esemény (történés vagy cselekvés).
2. A Futur I. kifejezhet a jelenre irányuló feltételezést is.
(!!!) A Futur I. használata azonban nem kötelző, ha egy jövő idejű cselekvést/történést akarunk kifejezni. Amennyiben a mondat jövő időreutaló határozót tartalmaz, használható az jelen idejű alaja is, akárcsak a magyarban.

A Futur I. képzése:
Ezt az igeidőt a werden ige ragozott jelen idejű alakjainak, valamint a főige főnévi igenevének segítségével képezzük. Ez a szerkezet a felépítésben nagyon hasonlít az azonos szerepet betöltő magyar: fogok, fogsz, fog vmit csinálni (vö. ich werde, du wirst, er,sie,es wird etwas tun) szerkezet.
ich werde schreiben
du wirst schreiben
er, sie, es wird schreiben
wir werden schreiben
ihr werdet schreiben
sie werden schreiben

A Futur II. 
Ez az igeidő eredetileg egyfajta jövő idejű befejezett eseményt volt hivatott kifejezni. Ilyenformán tehát úgy fogható fel, mint a Plusquamperfekt jővőbeli párja.
A Futur II. képzése:
Ezt az igeidőt a werden ige ragozott alakjaival és a főige Infinitiv II. alakjának (pl. gelese haben/gekommen sein/gelesen worden sein) segítségével képe"